Vonalkódok leolvasása és elemzése, külső és belső azonosítók, valamint a jelölőadatok felismerése és összepárosítása – mindezt bevételezendő termékenként 3 másodpercbe sűrítve.
Az automatikus beültetőgépeken a különböző tulajdonságú, de azonos dimenziójú SMD-k (felületszerelt alkatrészek) felcserélése nagy mennyiségű selejt gyártását eredményezheti, ezért ezeknek a tekercseknek a pontos azonosítása fontos művelet a bevételezési/gyártás-előkészítő logisztikai folyamatban. A tekercsnek a bevételezés során történő téves beazonosítása és hibás címkézése azt okozhatja, hogy a beültetőgépeken a belső azonosítócímkén lévő téves azonosítót a gép ellenőrző szoftvere elfogadja, és a gép megkezdi a nem megfelelő alkatrészek beültetését. A Vonalkód Rendszerház alábbiakban bemutatott megoldásával még időben, a legkisebb veszteséggel kezelhető és megállítható az a folyamat, amelynek a vége akár tömeges termékvisszahívás is lehet.
A feladat először egyszerűnek tűnik, de ha egy pillantást vetünk a tekercseken lévő kódok minőségére és mennyiségére, akkor a már nem is olyan könnyű. Pontosan emiatt rendkívül időigényes feladat az SMD-tekercseket manuálisan bevételezni, tekercsenként 12–16 vonalkódot leolvasni, majd ezeket a leolvasott adatállományokat összevetni a belső cikktörzs adataival, és eldönteni, hogy megfelelők-e a kapott adatok. Ezt a roppant időigényes és sok hibalehetőséget magával hordozó munkafolyamatot automatizálta és sűrítette mindössze 3 másodpercbe a Vonalkód Rendszerház megoldása.
Az automatizálás alaplépései
A tekercsazonosítás automatizálásánál első fontos lépés annak rögzítése, hogy milyen vonalkódolvasó alkalmas erre a feladatra. Az azonosítási folyamathoz olyan vonalkódolvasót kell kiválasztanunk, amely a tekercs teljes felületéről képes egy időben akár 12–16 vonalkódot leolvasni, és olyan minőségi olvasóegységgel rendelkezik, amely kitűnően olvassa a különböző minőségű vonalkódokat, tekintettel arra, hogy egyes beszállítóktól érkező vonalkódok minősége jó pár esetben nem üti meg a minimumelvárás szintjét sem.
A manuális tekercsazonosítás során az egyszerre beolvasott kódok alapesetben nem strukturált adatokként, hanem ömlesztve – ahogy éppen az olvasónak sikerült leolvasnia – kerülnek importálásra a rendszerbe. Az automatizálás folyamatában a második fontos lépés egy olyan algoritmus definiálása, amely rendet tesz a beömlő adatokban, és a vonalkódok olvasási ciklusa alatt képes eldönteni, hogy a leolvasott tekercs adatai megfelelnek-e a belső cikktörzs adatainak, vagy sem.
Gyakorlati kivitelezés szoftverrel
Az automatizált tekercsazonosítás bevezetését követően a munkafolyamat egyszerűvé válik: a szoftver elindítása után az olvasó Etherneten keresztül csatlakozik a szoftverhez, és „adatra vár” állapotban várja az olvasás elindítását. A kezelő a vonalkódolvasó alá helyezi a tekercset, amivel elkezdődik az olvasás. A beolvasott kódok alapján a rendszer kiírja, hogy hány egyszeres, hány többszörös egyezést talált, és amennyiben a tekercs a vizsgálatnak megfelelt, a szoftver háttere zöldre vált. Ha nem talált egyezést, a felület vörösre változik, ezáltal informálva a kezelőt, hogy nincs fellelhető egyezés a beolvasott és a cikktörzsben lévő adatok között. A rendszerben lehetőség van arra is, hogy amennyiben a kódminőség kívül esik az olvasható tartományon, a kezelő egy kézi olvasó segítségével vagy akár manuálisan is vihet be adatokat. A rendszer naplózza az olvasási eredményeket, így gyakorlatilag bármikor vissza-ellenőrizhető, hogy melyik kezelőnél, mikor és melyik gyártótól származó tekercs olvasása milyen eredménnyel zárult.
A rendszer használatával a beérkező tekercsek ellenőrzése lényegesen egyszerűbb, az áteresztő képesség ugrásszerűen megnő, és a legfontosabb, hogy a gyártásba nem kerül rossz tekercs.
forrás,fotó: www.gyartastrend.hu
2017.04.24
