Az ünnepek közeledtével, nemcsak az ajándékok vásárlásával, hanem a napi élelmiszer vagy egyéb háztartási szükségleteinkhez tartozó termékek esetén is talán egy kicsit könnyelműbben vásárolunk. Igaz ugyan, hogy sajnos ezek, amikre felhívjuk a figyelmüket, nemcsak az ünnepek során jelentkező problémák, hanem egy lassan már-már általános kereskedelmi trükknek tekinthető jelenséghalmaz, amit egyre több gyártó használ.
Ez a trükk pedig nem más, mint a termékek adagnagyságának csökkentése.
Persze joggal mondhatja mindenki, hogy mi ezzel a probléma? Hiszen ha valamit kisebb csomagolási egységben vásárolunk meg, akkor kevesebbet is fizetünk érte.
Nos nem mindig! Épp az a jelenség, hogy a gyártók egy része bevezet egy terméket, aztán ugyanazt a terméket (vagyis a termék minősége nem romlik) kisebb kiszerelésben árusítja. Ráadásul elég gyakran úgy, hogy a csomagolás méretét nem is változtatják meg, – erre egyébként nincs semmi kötelezettségük -, csak a termék mennyiségét, méretét, vagy más egyéb árbefolyásoló tényezőt módosítanak.
Valószínűleg mindenki emlékszik még arra, hogy egy tábla csokoládé, hosszú évtizedeken keresztül 100 g-os volt, de mára már megjelentek a 90 vagy 80, de akár 70 g-os kiszerelésben is, miközben pl. a csomagolás szélessége magassága nem, vagy alig változik, de a vastagsága igen.
Ha már az édességeknél vagyunk, arra is van már példa, hogy pl. 10 db-os együtt összecsomagolt csokoládérudaknak, mára már pl. vagy a hossza változott, így mérsékelve a kiszerelt tömeget, vagy már nem 10 db kerül a közel ugyanolyan méretű dobozba.
Azt hinné a közember, hogy ezekkel a trükkökkel, csak kisebb gyártók élnek,- de nem! Neves multi gyártók is alkalmazzák ezt a módszert!
No de nézzük sorra, ilyen termékeknél eshetünk ebbe a kereskedelmi trükkbe. Trükk hiszen nem törvénytelen, ráadásul a csomagolásokon a tényleges mennyiség vagy tömeg szerepel, csak megtévesztő, mert kihasználja a vevő érzékszerveinek vagy emlékezetének becsapását.
Papír zsebkendők esetén:
Létezik már a 9 db-os csomagolás.
Bizonyos zsebkendők mérete sokkal kisebb másokénál, de ugyanúgy 10 db van a csomagban.
WC papírok esetében:
Egy-egy tekercs akár 10 %-al is kevesebb perforált papírszeletet tartalmaz (pl. létezik 200 db-os és 180 db-os).
Arra sem árt figyelni, hogy a tekercsek magassága mekkora, mert ezzel is élnek a gyártók, 10 db van ugyan egy gyűjtőben, vagy pl. 200 db szelet van egy tekercsen, csak a szelet magassága néhány milliméterrel kisebb.
Üdítőitalok, szeszes italok:
Az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk pl. a két literes üdítős palackokhoz, és lám az egyik nagyobb gyártó, már ennél kisebb méretű palackokat használ, igaz, hogy óriási pénzeket ölt ennek ismertetésébe, különféle reklámokon keresztül.
Sörkedvelő olvasóink bizonyára már találkoztak a 4 dl-es sörös dobozzal, ami magasságában megtévesztően hasonló a fél literes társaihoz, csak az átmérője kisebb, és a figyelmetlen vásárló, először minden gond nélkül fél literesnek nézheti a 4 dl-es fémdobozt.
Poharas, dobozos tejtermékek:
A poharas tejtermékek, joghurtok, különféle krémek, stb, kiismerhetetlenül kusza töltőtömegekkel rendelkeznek. Ha régebben pl. egy joghurtos termék 150 g volt, szinte biztos hogy találunk majdnem ugyanolyan méretű dobozban, 125 g-osat is.
Sajttermékek:
Hasonlóak az előzőekhez, de pl. a szeletelt ömlesztett lapkasajtoknál a megszokott 10 db helyett már vannak 8, sőt 5 db-os kiszerelésben is.
Előrecsomagolt felvágottak, szalámik:
Természetesen itt is hosszú évtizedeken keresztül prioritása volt a 100 g-os kiszerelésnek, de hol van ez már? Gyakori a 90, de akár a 80 vagy 70 g-os kiszerelés is. És hogy miért? Hát persze hogy az ár miatt! Így ugyanis “olcsóbban” lehet adni, igaz aki esetleg nézi a kg-os árat is, az meglepődhet, hiszen ezek végülis drágábbak lehetnek!
Háztartás vegyipari termékek:
Itt sokféle termékcsalád van, de vannak szintén hagyományos kiszerelések, pl. az öblítők esetében az 1 literes változat, ami persze szintén csökkent bizonyos gyártóknál 0,9, vagy 0,95 literes változatra, de a kétliteres is 1,9-re.
Élelmiszerek:
Corn flakes termékek némelyikénél, már nem is az 500 g-os az alapértelmezés, hanem a 450 g, de már ezt is megfejelik néha: ugyanolyan méretű dobozba 425 g-ot helyeznek el.
Őrölt kávék esetében is megjelent az “1 kilós” helyett a 800 g-os. Hogy miért? Rábízzuk az olvasóra ennek kitalálását!
Kedves háziasszonyok! Tessék vigyázni, mert pl. olyan alapélelmiszereknél, mint a liszt, is megjelent a 0,9 vagy 0,75 kg-os változat.
Hogy mi lehet az oka annak, hogy a sovány túrót is már nem fél kilós, hanem 450 g-os kiszerelésben lehet kapni? Nem sokat kell gondolkodni rajta! Csak hát szegény háziasszonyok, ha fél kiló kell nekik egy recepthez, akkor mit is csináljanak? Pl. vegyenek hozzá kisebb kiszerelésű lisztet, vagy kisebb töltőtömegű tejfölt, és meg is oldódik a probléma!?
Egy műanyag flakonos ketchup esetében, ki volt az, aki kikalkulálta azt, hogy 435 g kerüljön egy flakonba, és még véletlenül sem 440, netán 450 vagy 500 g, talán megérne egy telefonos segítséget!
Dohány termékek:
Talán ez az a termékcsoport, ahol ezt még jó néven is lehetne venni, vagyis, hogy a dohányzás leszoktatását segítené, az hogy már nem 20 db, hanem 19 db vagy annál is kevesebb van egy pakliban. Nyilván aki dohányzik az nem osztja ezt!
Nem folytatjuk a sort, de hosszasan lehetne sorolni ezeket az eseteket. A gyártmányfejlesztők és a mögötte álló pénzügyesek csodákra képesek, szegény vásárló meg csak kapkodja a fejét, hogy mit is tehetne ezekben az esetekben. Erre lett annak idején kitalálva a kg-os ár, hogy az összehasonlítást meg lehessen tenni, gondolkodás és számolgatás nélkül. Az elhatározás jó volt, a szabályozás azonban felemás, mert vannak olyan termékek ahol a kg-os ár nem mond semmit, és pl. az egy db-ra vetített árat alkalmazzák a boltokban. Igen ám, de a fent említett WC papírok esetében ez sem jó, mert általában tekercs árat helyeznek ki az árcédulákra, ahol viszont nem mindegy, hogy a tekercs magassága mekkora, azon mennyi szelet van, vagy pl. milyen hosszúságú papír van a csévére feltekercselve.
Nem zárjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy bizonyos termékfejlesztések szükségszerűvé tehetik a töltőtömeg megváltoztatását. Gondoljunk csak arra, hogy pl. ha egy fűszerkeveréket, más receptúra alapján gyártanak a későbbiekben, ahol az örlemény térfogattömege megnövekszik. Mivel a csomagológép adott, a gépre illeszthető csomagolóanyag mérete is behatárolt, a gyűjtő vagy kínáló doboz mérete sem változtatható meg forgalmazástechnikai (polcközök, polcok mérete) vagy logisztikai szempontok miatt, milyen lehetőség marad? Szólni a grafikai stúdiónak, hogy a töltőtömeget tervezzék át!
Ne legyenek illúzióink! Valószínűleg ez a ritkább eset. A fent felsorolt esetek, többségében, mind azt a célt szolgálják, hogy az óvatlan vásárlót megtévesztve a kereskedő, vagy a gyártó nagyobb haszont érhessen el, mint a megszokott kiszerelésekkel, vagy olyan árszintre tehesse a terméket, ami nem tűnik magasnak, és a vásárló könnyen eltévesztheti a döntését, mikor a terméket a kosarába helyezi.
Összegezve: volna még mit finomítani a szabályozásban!
(KA)
2017.12.10
