Brit kutatók olcsó, okostelefonnal használható, környezetbarát szenzorokat fejlesztettek ki a csomagolt húsok és halak frissességének ellenőrzésére.
A kutatók szerint az új érzékelők segíthetnek a romlottság észlelésében, és csökkenthetik az élelmiszerhulladékot mind a szupermarketek, mind pedig a fogyasztók számára. Három brit fogyasztó közül az egyik csak azért dobja el az ételt, mert eléri a felhasználási dátumot, de az évente eldobott 12,5 milliárd font (kb. 4500 milliárd forint) értékű élelmiszer hatvan százalékát (4,2 millió tonnát) biztonságosan elfogyaszthatnák.
Az új érzékelőszondákat a londoni Imperial Főiskola fejlesztette ki, és mindössze két amerikai centbe kerülnek darabonként. „Papíralapú elektronikus gázérzékelők” (PEGS) néven ismertek, ésromlásra utaló gázokat, például az ammóniát és a trimetil-amint képesek kimutatni a hús- és haltermékekben.
Az érzékelő adatait az okostelefonokkal lehet leolvasni, méghozzá úgy, hogy a vásárló egyszerűen a csomagolásra helyezi a telefonját. Ezzel ellenőrizhető, hogy az élelmiszer biztonságos-e. Ezek az érzékelők elég olcsóak, ezért reméljük, hogy a szupermarketek három éven belül használhatják őket – mondta dr. Firat Güder a főiskola Biotechnológiai Tanszékének kutatója. Dr. Firat Güder csapata az Imperial Bio-Mérnöki Tanszékén a szenzorokat szén-elektródák nyomtatásával készítette el a könnyen hozzáférhető cellulózpapírra. Az anyagok biológiailag lebomlanak és nem mérgezőek, így nem károsítják a környezetet és biztonságosak az élelmiszer-csomagolásban.
Az érzékelőket „közeli kommunikációra” kifejlesztett (NFC) címkékkel egészítik ki, amelyek a közeli mobileszközökkel kiolvashatók. (NFC technológiával fizetünk az érintéses bankkártyákkal vagy mobiltelefonokkal is).
Az alábbi mozgókép bemutatja a megoldás egyszerűségét.
A csomagolt halakon és csirkéken végzett laboratóriumi vizsgálatok során a PEGS gyorsan és pontosabban felvette a károsodó gázok mennyiségét, mint a jelenleg ismert érzékelők, méghozzá azok árának töredékéért.
A kutatók azt mondják, hogy az érzékelők végső soron a lejárati dátumot is helyettesíthetik, hiszen az kevésbé megbízható a frissesség és a fogyaszthatóság eldöntésére.
A fogyasztók a lejárati dátumokra vagy akár szaglástesztre támaszkodnak jelenleg, ha meg akarnak győződni arról, hogy az étel biztonságos-e. Jelenleg nincs kereskedelmi szempontból életképes, megbízható alternatíva, amely objektív visszajelzést adna az élelmiszer frissességéről és biztonságáról.
A lejárati dátum önmagában azért sem elégséges, mert a fogyasztók a lejárati határidőkön túli szempontokat gyakran nem veszik figyelembe, így például az élelmiszerek tárolásának vagy feldolgozásának feltételeit. Az új szondákkal azonban biztonságos és fogyasztható élelmiszereket tárolhatnak a boltok. Az elpazarolt élelmiszerek nagy része műanyagba van csomagolva, ezáltal az élelmiszer-pazarlás is hozzájárul a műanyagszennyezéshez.
Mivel a PEGS olyan nagy értékű termékekkel működik együtt, mint a hús és a hal, ezért pénzt takaríthat meg az üzletek és a vásárlók számára, csökkentve a hulladékot, és lehetővé téve a boltok számára, hogy célzott árcsökkentést használjanak a PEGS-en alapuló bizonyos árukra ahelyett, hogy a felhasználási időpontot vennék figyelembe.
A jelenleg használt élelmiszer romlási érzékelők túlságosan drágák, vagy túl nehezen értelmezhetők. Egyes típusok, mint a színváltó érzékelők, valójában növelhetik az élelmiszer-hulladékot, mivel a fogyasztók a legkisebb színváltozást is „rossz ételként” értelmezhetik.
A PEGS célja mindkét probléma rendezése. A kutatók úgy vélik, hogy a PEGS-ek könnyebben értelmezhetővé teszik a jelenlegi gázérzékelők számos hátrányát. Hatékonyan működnek közel 100 százalékos páratartalom mellett is, ahol a legtöbb érzékelő már csődöt mond. Szobahőmérsékleten működnek, így nem kell melegíteni, vagyis nagyon kis mennyiségű energiát fogyasztanak. Csak az élelmiszer-romlással járó gázokra érzékenyek.
Dr. Güder elmondta: „Hiszünk abban, hogy a nagyon egyszerű technikánk könnyen méretezhető, így tömegesen állíthatjuk elő a PEGS-eket a meglévő nagy kapacitású nyomtatási módszerek, például a szitanyomás és a roll-to-roll nyomtatás segítségével.”
A szerzők remélik, hogy a PEGS-ek az élelmiszer-feldolgozáson túl is alkalmazhatók, mint például a vegyi anyagok érzékelése a mezőgazdaságban, a levegő minőségének és a betegség markerek észlelése, például vesebetegség esetén.
Forrás: Imperial.ac.uk alapján origo.hu 2019.07.27
