Az elmúlt hetekben ismét előtérbe került a műanyagok kérdése, miután Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: jövőre Magyarországon is betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását. Itthon kevés olyan cég működik, amely ilyen csomagolóeszközt gyárt. Az Indepack Kft. egy vállalkozás a néhány nagyobb hazai piaci szereplő közül.
Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium (ITM) ígérete szerint a jövőben minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Ezen túlmenően támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére. Hogyan értékelik a kormányzat múlt heti bejelentését?
Üdvözöljük a bejelentést. Számunkra nem az esetleges támogatás az, ami fontos, hanem, hogy az állami szféra a fenntartható megoldáson töri a fejét. Kevesebb, mint egy évvel az EU-s direktívák hatályba lépését megelőzően az egész piac arra vár, hogy ki legyen jelölve az ösvény, amelyen a szakma haladni tud. Ez egy régóta várt, de jó kezdet. Az egyszer használatos csomagolás környezetvédelmi szempontból egy könnyű célpont. Elfogyasztunk valamit, aztán a csomagolás megy a kukába. A csomagolás felhasználása és annak szemétté válása térben és időben körülbelül egybeesik. A környezetvédelmi szervezetek ezt a könnyű összefüggést ismételgetik, aminek köszönhetően az átlagember is azt gondolja, hogy a szívószál és a keverőpálca az oka számtalan környezeti hatásnak. És hát ki ne akarná megmenteni a Földet? A kormány nem tehet mást, mint reagál erre. Az éttermi csomagolás önmagában, összpiaci szinten elég kicsi, hozzávetőleg 10-15 milliárdos üzlet. Ekkora a súlya környezetvédelmi szempontból is. Nekem egyértelműen más piacok szoktak eszembe jutni, amikor a környezetterhelésről esik szó.
 |
| Győrvári Gábor, az Indepack Kft. ügyvezetője |
Mint például?
Ott van például az eldobható pelenka. Ez veszélyes hulladéknak számít. Egy gyermek 1,5-2 tonnát használ el, amíg szobatiszta lesz. Magyarországon nagyjából 85 ezer gyerek születik egy évben. Vagy akár a dohányipar, aminek tavalyi forgalma 600 milliárd forint volt, és a csikkek akár a földön, akár a szemétben végzik, mérgezik a környezetet. De, hogy piacon belül maradjunk: az élelmiszeripar nagyságrendekkel többet csomagol, mint a vendéglátóipar. Bárki megnézheti a saját szelektív kukáját, mi kerül a műanyag szemétbe: üdítőitalok, felvágottak, tejtermékek csomagolóanyagai.
Melyek lesznek az első termékek, amelyek eltűnhetnek az életünkből?
Nagyrészt a célkeresztben lévő termékek, vagyis keverők, szívószálak műanyag változatait fogják először kivonni. E mellé kerülhetnek az oxidatív úton, azaz napfény hatására apró részekké széteső, lebomló műanyagok, amelyet már valójában nincsenek is jelen a hazai piacon. Ugyanakkor a kormánynak szem előtt kell tartania, hogy a csomagolóeszközök drasztikus korlátok közé szorítása hatványozottan hatna a sokkal nagyobb piacot uraló vendéglátásra. Egy rosszul időzített beavatkozás megtizedelhetné a kisebb, nem a klasszikus étterem jelleggel működő vendéglátóhelyeket.
Mi fájna a vendéglősöknek igazán?
Ha a kormány gondol a vendéglátóhelyek üzemeltetőire is, akkor még fájdalommentes a habpoharak papírpohárral, esetleg a műanyag és habtányérok cukornád alapúval való helyettesítése, bár utóbbinál azért van árkülönbség. Gyors siker és ezek kiváltása nem okoz feltétlen áremelést, mivel a termékek régóta elérhetők a piacon. Fontos volna, hogy valóban olyan termékeket tiltson a kormány, ahol a helyettesítő termék gyártásához megfelelő mennyiségű alapanyag van. 2019-ben a PLA alapanyagból akkora mértékű hiány volt, hogy nyáron, a fő szezonban már nem tudtuk ilyen alapanyagú pohárral kiszolgálni a vevőinket. Ezért a műanyag poharak és evőeszközök beszüntetése problémát okozna a vendéglátóhelyek működésében. Ráadásul a PLA felvet még egy feladatot: valahogy szelektíven kellene gyűjteni. Mert hiába a növényi alapanyag, ha az elvileg komposztálható termék ugyanúgy a szemétégetőben végzi.
 |
| Hagyományos műanyag és a növényi keményítőből készülő (PLA) pohár |
Ahogy már szóba került, a minisztérium azt mondja, támogatni fogják a forgalmazókat az egyszer használatos műanyagot kiváltó termékek fejlesztésében, gyártásában. Milyen támogatásra lenne szükség?
Legfontosabbnak az időben történő tájékoztatást tartjuk. A nagyobb cégek, mint mi is, gyártói keretrendelésekkel dolgoznak. Nehéz helyzetbe kerülhetnek kereskedő cégek, ha olyan terméket rakatnak gyártásba, amelyre egy törvénymódosítás miatt hamarabb megszűnik a kereslet, mint ahogy a készletük kifutna. De a gyártókkal is ez a helyzet: az alapanyag rendelés sem kétnapos folyamat. Néhány hónapon belül elfogadott törvényre volna szükség, hogy lássa a piac az irányt. A hazai gyártók általában régóta a szakmában vannak. Számukra az életben maradást jelenti, hogy meg tudnak-e felelni az új elvárásoknak. Ha elvéreznek, külföldi gyártók veszik át a helyüket. A hazai gyártók esetében az edukáció támogatása lehet a segítség: megismerni az új anyagokat és technológiákat.
Jelenleg mely műanyag termékeket keresik leginkább a vendéglátóipari cégek?
Egyértelműen a poharak a legkeresettebbek, de növekvő érdeklődés van a tányérok, elviteles dobozok és evőeszközök iránt is. Kíváncsian szemléljük a piacot a szívószál esetében. Több multinacionális étteremhálózat áttért a papír szívószálra, hogy megfeleljen a környezetvédelmi trendeknek. Aki ivott már ilyen szívószállal tudja, hogy a szívószál egy idő után szétmállik és a kóla mellé bizony megérkezik a papírpép is a szánkba. Engem zavar. De el tudom képzelni, hogy az emberek többsége ezt inkább úgy értékeli, hogy ha ez a kellemetlen érzés egyet jelent a környezetvédelemmel, akkor inkább vállalja. Mi jobban szeretjük a CPLA alapanyagú szívószálat, hiszen az nem mállik. Viszont ugyanúgy néz ki, mint a műanyag, tehát nem továbbítja egyértelműen a zöld üzenetet.
Mi okozhat legelőször problémát a műanyagok tiltásában?
A fő probléma rövid távon az alapanyag lesz. A helyettesítő termékek, amiben a környezetvédők és a kormány is gondolkodik alapvetően növényi alapúak. Azokat viszont a termőföldeken kell megtermelni. Több termőföldünk nem lesz, tehát környezetvédők pont arra terelik az eseményeket, amerre nem szeretnék: az esőerdők további irtása és a génmódosított növények termesztése lesz az irány.
 |
| Gyakorlatilag minden terméknek megvan a környezetbarát helyettesítője |
Érezhető-e már változás, visszaesés a műanyag termékek forgalmában?
Végeztünk egy felmérést idén is a vendéglátóhelyek csomagolási szokásairól. Közel 10 ezer kérdőívet küldtünk ki. A megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy jelenleg a cégek 42 százaléka használ kizárólag műanyag csomagolóeszközt, ez közel azonos ez előző év százalékos adatához. 40 százalékuk jelezte, hogy használ lebomló/környezetbarát csomagolást is. Ez az adat az előző évhez képest csökkent. A számok tanúsága szerint, ebből a csoportból többen átkerültek a csak környezetbarát csomagolást használó cégekhez. Amíg 2019-ben a cégek 12 százaléka használt kizárólag lebomló csomagolást vagy fogadott el otthonról hozott tartós dobozokat, 2020-ban már a cégek 18 százaléka sorolta magát ebbe a kategóriába. Az Indepack eladási adatai is azt mutatják, hogy lassan, de csökken a műanyag termékek eladása a papír, illetve lebomló eszközök javára.
Hogyan lehet felkészülni egy ekkora átállásra? Az önök cége milyen lépéseket tett?
Már az EU-s direktívák megjelenése előtt észleltük, hogy lesznek változások a piacon. A vevőink egy nagyon szűk csoportja régóta segít nekünk azzal, hogy olyan termékeket keres, amelyek korábban nem volt része a választékunknak. Nem volt más dolgunk, mint nyitva tartani a fülünket. Így mi teljesen felkészültünk, szinte minden termékből tudunk alternatívát kínálni. Vannak olyan műanyag termékek, melyeket idén mindenképpen kiveszünk a kínálatunkból, függetlenül attól, hogy a kormány mit szüntet be. A törvényeknek és a vevői elvárásoknak akarunk megfelelni. Ha a piac a műanyagmentesség fele megy, akkor nekünk nincs más dolgunk, mint azt kínálni a vevőinknek, amit keresnek. Aki a piacon gyártóként, kereskedőként a törvényekre vár, elkésett.
Nőtt-e az utóbbi időben az igény a hazai vállalatok, vendéglősök körében, hogy környezetbarát csomagolóeszközöket használjanak?
Igen, az igény mindenképp megvan. Ezt az igényt a vendéglátóhelyek vendégei húzzák. Főleg a nagyvárosokban jellemző, hogy egy hely arculatának ez is szerves része. De fontos kiemelni, hogy az alacsonyabb áru helyek, például a menzák és a büfék nem engedhetik meg maguknak, hogy lecseréljék a csomagolóeszközeiket. Nemrég végeztünk egy kísérletet az egyik önkiszolgáló éttermet üzemeltető vevőnkkel. Ebben az étteremben a vendégek gyakran jelezték, hogy szeretnék, ha környezetbarát csomagolásban kapnák meg az ebédjüket. A vendéglátóhely beszerezte a szükséges csomagolóeszközöket, de elérhető maradt a műanyag is. Környezetvédelem ide vagy oda, az eredmény az lett, hogy a vendégek nem voltak hajlandók a 60 forintos csomagolás helyett 120-150 forintot fizetni.
Hogyan alakultak a környezetbarát csomagolóanyagok árai az utóbbi időszakban? Azzal, hogy jön az EU-s szigorítás, illetve hogy sorra tiltják be az egyes országok a műanyagot, mindezek a folyamatok a termékek áraiban is megmutatkozik?
Az új termékek drágábbak. Mivel nincs még rá nagy vevőkör, így a gyártók kisebb mennyiségben állítják elő, a kereskedők kisebb mennyiségben tartják polcon. Ahogy lesz egyre népszerűbb, úgy lesz egyre olcsóbb is. Például a papírpohár jelenleg ugyanannyiba kerül, mint a habpohár. Ha ennél picit messzebbre merészkedünk, és például az elviteles csomagolásról beszélünk, akkor már más a helyzet. A legolcsóbb műanyag dobozból 2 darab kerül egy környezetbarát áráért.
forrás: privátbankár.hu 2020.03.01
címfotó: depositphotos.com
